Fejfájástól és migréntől szenved? Tanácsot adunk, mi segít. Csatlakozzon hozzánk, és nézze meg a főbb okokat

A fejfájás az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma. Míg egyes fejfájások enyhék és átmeneti jellegűek, mások súlyosabbak lehetnek, és jelentősen befolyásolhatják életminőségünket. Ezekhez a súlyosabb formákhoz tartozik a migrén, amely gyakran sokkal intenzívebb, mint a hagyományos fejfájás, és számos egyéb kellemetlen tünettel járhat együtt. Fontos megjegyezni, hogy a migrén és a rendszeres fejfájás nem ugyanaz, bár gyakran összekeverik őket - mindegyik más megközelítést igényel a kezelés és a megelőzés terén.

Mi az a fejfájás?

A fejfájás a fejben, a koponyában vagy a nyakban jelentkező fájdalom vagy kellemetlen érzés. A fejfájás lokalizálódhat a fej egy részére (pl. a homlok vagy a tarkó fájdalma), vagy lehet diffúz, nagyobb területet érintő, amikor úgy érzi, hogy a feje szó szerint szétrobban. A fejfájás intenzitása az enyhétől a súlyosig terjedhet, és néhány perctől több napig tarthat. A fejfájást hányás kísérheti, és gyermekeknél is előfordulhat.

A fejfájás nemzetközi osztályozása szerint a fejfájásnak két alapvető csoportja van, az elsődleges fejfájás és a másodlagos fejfájás. [1]

Fotó forrása: www.freepik.com

Elsődleges fejfájás

Az elsődleges fejfájást nem más egészségügyi probléma (pl. fejsérülés) okozza. [2] Ebbe a csoportba tartoznak:

• Feszültség okozta fejfájás - valószínűleg a leggyakoribb fájdalomtípus. Elég jól megkülönböztethető a migréntől, mivel kétoldali (diffúz) fájdalomról van szó. Tompa, csípő fájdalomként jelentkezik a fej tetején és a halántékban, néha a homlokban. A feszültség okozta fejfájást leggyakrabban stressz, rossz testtartás vagy fáradtság okozza. A fájdalmat általában érzékenység vagy égő érzés kíséri a csúcson, spontán vagy fésülködéskor, néha a nyak és a koponya körüli izmok fokozott feszülésével. A rohamok percektől napokig tartanak, és gyakrabban érintik a nőket. [3]
• A klaszteres fejfájás egy ritka, de nagyon kellemetlen fájdalomtípus, amely klaszterekben vagy sorozatban jelentkezik. A fejfájás általában az egyik szem körül koncentrálódik, és rendkívül intenzív, néha szemmigrénnek is nevezik. Ezeket a fájdalmakat gyakran kíséri kipirulás, arcizzadás, kötőhártya-tömlődés, szemhéjödéma vagy orrvérzés. A rohamok 15-180 percig tartanak, és naponta többször is előfordulhatnak, általában a nap ugyanazon időszakában, gyakrabban este vagy éjszaka. A migrénnel ellentétben fizikai cselekvésre kényszerítik a beteget, és megpróbálják "elmulasztani" a fájdalmat. A férfiak gyakrabban érintettek. [4]
• Migrén - nagyon erős fejfájás, amelyet hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység kísérhet. A migrén gyakran a fej egyik oldalát érinti, és néhány órától több napig is eltarthat. Ebben a cikkben visszatérünk a migrénre, és közelebbről is megvizsgáljuk.

Másodlagos fejfájás

A másodlagos fejfájást másodlagos okok vagy betegségek okozzák. A leggyakoribbak a következők:

• Fej- vagy nyaksérüléssel összefüggő fejfájás (pl. agyrázkódás utáni állapot).
• Fertőzéssel összefüggő fejfájás (pl. arcüreggyulladás, agyhártyagyulladás, influenza).
• Kémiai eredetű fejfájás - pl. alkohol okozta fejfájás (másnaposság)
• Koponya- vagy nyaki érbetegséggel összefüggő fejfájás (pl. magas vérnyomás, hipertónia)
• Egyéb fejfájás, koponyaűri neuralgia, központi vagy elsődleges arcfájdalom.

Mi az a migrén?

A migrén egy összetett neurológiai rendellenesség, amelyet intenzív, gyakran lüktető fejfájás jellemez, amely általában csak a fej egyik oldalát érinti. Orvosilag a fájdalom intenzitása a mérsékelt és a súlyos között változik. A közönséges fejfájással ellentétben a migrént gyakran egy sor egyéb tünet kíséri, amelyek közé tartozhat hányinger, hányás, fényérzékenység (fotofóbia), hangérzékenység (fonofóbia) és néha szagérzékenység (ozmofóbia).

A statisztikák szerint a migrén a világ népességének 12%-át érinti, sőt a nők 18%-át. A kutatások azt mutatják, hogy a nők nagyobb valószínűséggel szenvednek migréntől, különösen a reproduktív éveikben. Kiderült, hogy a nők akár 3-szor hajlamosabbak a migrénre, mint a férfiak. A szakirodalom szerint egy kezeletlen migrénes roham 4-72 órán át tart, és csak 2-4 órán át vagy annál is kevesebb ideig, ha időben hatékony gyógyszeres kezelésre kerül sor.

A migrén okait még nem sikerült teljesen tisztázni az orvostudományban, de feltételezhetően a genetikai és környezeti tényezők kombinációja jelentős szerepet játszik. A migrén leggyakoribb okai közé tartozik a stressz, a hormonális változások, az alváshiány és a rossz életmód.

A migrén fő tünetei

A migrén általában négy szakaszban jelentkezik, bár nem minden betegnél jelentkezik mindegyik:

• Prodromális fázis - a betegek mintegy fele a migrén kialakulása előtt úgynevezett prodromális fázist írhat le. Legtöbbször hangulati változásokkal, ingerlékenységgel, fokozott étvágytalansággal, kiejtési zavarokkal, motoros nyugtalansággal, néha még hasmenéssel vagy gyakoribb vizeléssel is jár. Ez a fázis néhány órával vagy nappal a tényleges migrénes roham előtt kezdődhet.
• Migrén aurával - egyeseknél előfordulhat migrén aurával, amely általában 20-60 percig tart. Az aurák vizuális vagy érzékszervi zavarok, például fényvillanások, vakfoltok, hunyorgás a szem előtt vagy bizsergés a végtagokban. Ezeket a jelenségeket az agyi aktivitás átmeneti változásai okozzák, és általában a főfázis kezdetével megszűnnek. [5]
• A fő fejfájás fázisa - ez a fázis 4 és 72 óra között tarthat. A fájdalom általában egyoldalú és lüktető, fizikai aktivitással súlyosbodik, és gyakran kíséri hányinger, hányás, valamint fény- és hangérzékenység.
• Posztdromális fázis - a fejfájás elmúlása után előfordulhat egy úgynevezett posztdromális fázis, amely során a betegek kimerültnek és zavarodottnak érzik magukat. Ez az állapot több órán vagy napon át tarthat.

Miben különbözik a migrén a hagyományos fejfájástól?

Mint már említettük, a migrén és a rendszeres fejfájás nemcsak intenzitásban és időtartamban különbözik egymástól, hanem a tünetekben és a mindennapi életre gyakorolt hatásban is. Míg a közönséges fejfájás, például a tenziós fejfájás tompa és tartós fájdalomként jelentkezhet kétoldali, addig a migrén gyakran egyoldali, lüktető fájdalom. A migrén gyakrabban jár együtt egyéb tünetekkel is, mint például hányinger és érzékszervi érzékenység - a közönséges fejfájást általában nem kísérik ezek a tünetek.

Okok és kiváltó okok

A migrén összetett betegség, amelynek pontos okai nem teljesen ismertek. Úgy vélik, hogy genetikai, neurológiai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.

A gyakori fejfájás okai

• Stressz - az egyik leggyakoribb fejfájást kiváltó tényező a stressz. A feszültség és a szorongás okozhat fejfájást, amely tompa, szorító fájdalomként jelentkezik.
• Dehidratáció - az elégtelen folyadékbevitel kiszáradást okozhat, ami gyakran vezet fejfájáshoz.
• Rossz testtartás - a hosszan tartó ülés (pl. irodai munka) és a rossz testtartás feszültséget okoz a nyak- és hátizmokban.
• Alváshiány - alváshiány vagy rossz minőségű alvás.
• Diéta és diétás hibák - bizonyos ételek és italok, beleértve az alkoholt, a koffeint és a csokoládét.
• Légköri hatások - különösen a légnyomás és az időjárás változásai.

A migrén okai

A migrénnek gyakran vannak specifikus kiváltó okai, amelyek személyenként eltérőek lehetnek. A migrén leggyakoribb okai közé tartoznak:

• Hormonális változások - nőknél a hormonális változások, például a menstruáció, a terhesség vagy a menopauza kiválthatnak migrénes rohamokat. A hormonális fogamzásgátlók vagy a hormonpótló kezelés szintén befolyásolhatja a migrén gyakoriságát és intenzitását.
• Stressz - a gyakori fejfájáshoz hasonlóan a stressz is jelentős kiváltó oka lehet a migrénnek. Az intenzív érzelmi stressz, valamint a fizikai stressz is kiválthatja a rohamokat.
• Ételek és italok - bizonyos ételek és italok szintén kiválthatják a migrént, például a vörösbor, a csokoládé, az érlelt sajtok, a mesterséges édesítőszerek és a magas hisztamin- vagy tiramintartalmú ételek.
• Alvási szokások - az alváshiány, a túlzott alvás vagy a szabálytalan alvási szokások migrénes rohamokhoz vezethetnek.
• Érzékszervi ingerek - erős fény, hangos hangok vagy erős szagok. Az érzékszervi ingerekre való érzékenység gyakori a migrénben szenvedőknél.
• Fizikai aktivitás - A migrént intenzív fizikai aktivitás vagy megerőltetés is kiválthatja.
• Környezeti változások - az időjárás, a légnyomás vagy a tengerszint feletti magasság változása szintén befolyásolhatja a migrénes rohamok gyakoriságát.
• Gyógyszerek - egyes gyógyszerek mellékhatásként migrént válthatnak ki vagy súlyosbíthatják a tüneteket. Ide tartoznak például a hormonkezelés egyes típusai vagy a magas vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyszerek.

Természetes étrend-kiegészítők a migrén megelőzésére

Az utóbbi években egyre népszerűbbek a természetes étrend-kiegészítők, amelyek fontos szerepet játszhatnak a migrénes betegek egészségének támogatásában, és a sikeres megelőzés részét képezhetik. A táplálkozás hiányosságainak azonosítása és az alapvető tápanyagok pótlása javíthatja az általános egészségi állapotot, és csökkentheti a migrénes rohamok gyakoriságát és intenzitását. A leghatékonyabb természetes táplálékkiegészítők közé tartoznak:

•  Magnézium - a magnéziumhiány gyakran jár együtt migrénnel. Ez a fontos ásványi anyag segít szabályozni a neurotranszmitterek felszabadulását és csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintjét. A magnéziumpótlás ezért segíthet csökkenteni a migrénes rohamok gyakoriságát és intenzitását, különösen azoknál a betegeknél, akiknek régóta alacsony az ásványi anyag szintje.
  
  
• Riboflavin (B2-vitamin) - egyes tanulmányok kimutatták, hogy a B2-vitamin nagy dózisban történő bevitele csökkentheti a migrénes rohamok gyakoriságát. [6] Kimutatták, hogy a migrén összefüggésbe hozható a mitokondriális diszfunkcióval, ami a sejtek energiatermelésének zavarát jelenti. Az olyan étrend-kiegészítőkkel, mint a Q10 koenzim és a riboflavin, végzett klinikai kísérletek ígéretes eredményeket mutattak a migrénes rohamok gyakoriságának csökkentésében, éppen a mitokondriális működés elősegítése révén.
  
  
• Q10 koenzim (CoQ10) - ez az anyag kulcsszerepet játszik a sejtek energiaanyagcseréjében, különösen a mitokondriumokban, amelyek az ATP (adenozin-trifoszfát) formájában történő energiatermelésért felelősek. A koenzim Q10 antioxidánsként működik a szervezetben, javítja az energiaanyagcserét és a véráramlást. A jobb vérkeringés ezután csökkenti a migrén kockázatát.
  
  
• Gyógynövény-kiegészítők: egyes gyógynövények, például a valeriana, a golgotavirág vagy a ginkgo biloba segíthetnek a stressz és a feszültség enyhítésében, ami csökkentheti a migrén előfordulását. A nők számára nagy segítséget jelent a liget szépolaj. Ez egy jól ismert női gyógynövény, amely segít a hormonális egyensúly helyreállításában és a diszharmónia tüneteinek enyhítésében. 
  
  
• Omega-3 zsírsavak - ezek az egészséges zsírok például a halolajban találhatók, gyulladáscsökkentő hatásúak és segíthetnek megelőzni a migrént. Véletlenszerűen ellenőrzött vizsgálatok kimutatták, hogy az omega-3 zsírsavak szedése a migrén gyakoriságának és intenzitásának csökkenéséhez vezethet.

Fotó forrása: www.freepik.com

Természetesen vannak más természetes módszerek is, amelyekkel megelőzheti a migrént, vagy legalábbis csökkentheti a tüneteket. Ezek közül néhányat már említettünk fentebb, ezért foglaljuk össze őket:

• Stresszkezelés: a stressz kiválthatja a migrénes rohamokat. Próbáljon ki relaxációs technikákat, például mély (dobozos) légzést, jógát vagy meditációt. A rendszeres mozgás és a testmozgás szintén segít csökkenteni a stresszt. Egy napi 30 perces séta nagyban segíthet a stressz csökkentésében. Hogyan működik? Amikor mozog, endorfinok, azaz boldogsághormonok szabadulnak fel. Ezek a hormonok segítenek csökkenteni a kortizol nevű stresszhormon szintjét. Emellett a friss levegőn való séta pozitív hatással van az általános közérzetre és a mentális egészségre. Szánjon tehát minden nap időt egy rövid sétára, és meglátja, hogyan segíthet megnyugtatni az elméjét és a testét.
• Diéta és folyadékbevitel: tartsa be a rendszeres étrendet, és kerülje a hosszú koplalást. A táplálékhiány migrént okozhat. Gondoskodjon arról is, hogy elegendő vizet kapjon. Bizonyos típusú gyógyteák szintén hasznosak. Választhat egyfajú teákat vagy speciális gyógynövénykeverékeket.
• Alvási szokások: az alváshiány súlyosbíthatja a migrént. Próbáljon rendszeres alvási rendet tartani, és kerülje a túl hosszú és szakaszos alvást.
• Elszigetelődés a kiváltó okoktól: figyeljen arra, hogy mi válthatja ki a migrént, például bizonyos ételek (pl. csokoládé, sajt, alkohol), erős szagok ( különösen szintetikus parfümök ), időjárási változások vagy hormonális ingadozások. Próbálja minimalizálni az ezekkel a kiváltó okokkal való érintkezést.
• Masszázs és akupresszúra: A nyak- és vállmasszázs enyhítheti a feszültséget és segíthet megelőzni a migrént. Bizonyos pontokon végzett akupresszúra szintén hatásos lehet.  Ha ülőmunkát végez, munka közben 30 percenként tartson rendszeres szüneteket, hogy nyújtózkodjon. Végezzen rövid önmasszázst egyszerű, praktikus masszázseszközökkel, hogy elősegítse a véráramlást a merev izmokban.
• Aromaterápia: az olyan illóolajok, mint a levendula, a citromfű, a citrom, a grapefruit, a menta inhalálása segíthet az idegek megnyugtatásában és a stressz csökkentésében, ami megelőzheti a migrént. Az orrinhalátorok is nagy segítséget jelentenek a praktikus inhalációs pálcika csomagolásban. Javasoljuk, hogy mindig tartsa magánál őket.

A mi tippünk:
A merev nyak és a nyakizmok a fejfájás gyakori okai.
Tekintse meg szakértői tippeket tartalmazó cikkünket,amelyben tanácsokat és példákat
adunk a nyaki gerinc ellazítására szolgáló gyakorlatokra.

A migrén összetett betegség, amely jelentős hatással lehet az életminőségre. Bár nincs általános gyógymód, a tünetek kezelésére és a rohamok megelőzésére számos lehetőség van. Ha migrénnel vagy fejfájással küzd, fontos, hogy felkeressen egy orvost, aki először meghatározza az okot, és személyre szabott kezelési tervet dolgoz ki.
Ne feledje, hogy nincs egyedül. Sokan szenvednek migréntől, és számos olyan támogatási forrás létezik, amely segít kezelni az állapotot, és teljes életet élni.
Reméljük, hogy ez a cikk segített Önnek, és hogy megtalálja a módját annak, hogyan kezelheti a migrénjét és élhet fájdalommentesen.

Források:

[1] Opavský J, Keller O, Kotas R, et al. A Nemzetközi Fejfájás Társaság által javasolt és bemutatott fejfájás-betegségek felülvizsgált nemzetközi osztályozásának (ICHD - II) cseh változata. Čes Slov Neurol Neurochir, 2005; 68/101(2): 133-138.

[2] Dr. Jiří Mastík, Neurológiai Osztály, U Sv. Anny Egyetemi Kórház, Brno. Elsődleges fejfájás, Internal Med. 2010; 12(3): 152-154.

[3] Langemark M, Olesen J, Poulsen DL, Bech P. A feszültségtípusú fejfájásban szenvedő betegek klinikai jellemzői. Headache 1988; 28: 590-596.

[4] Torelli P, Cologno D, Cademartiri C, Manzoni GC. A Nemzetközi Fejfájás Társaság osztályozási kritériumainak alkalmazása 652 cluster fejfájós betegnél. Cephalalgia 2001; 21: 145-150.

[5] Kotas R, et al. Migrén. Patofiziológia és kezelés. Maxdorf, Prága 2001. 195 p.

[6] Schoenen J, Jacquy J, Lenaerts M. A nagy dózisú riboflavin hatékonysága a migrén profilaxisában. Egy randomizált, kontrollált vizsgálat. Neurology. 1998 Feb;50(2):466-70. doi: 10.1212/wnl.50.2.466. doi: 10.1212/wnl.50.2.466. PMID: 9484373.

A cikket az Ön számára készítette

Gabriela Volfová

A Herbatica csapatának tagja, amely 2015 óta viszi piacra a természetes termékeket.
Természetbarát és a tudatos élet szerelmese, aki hisz abban, hogy csodák történnek...minden nap.
Cikkeink többsége szakmai tanulmányokon vagy tudományos közleményeken alapul.

Elérhetőség: gabriela@herbatica.sk

Nem találta meg, amit keresett? Vagy további információra van szüksége? 
Elegünk van belőlük – próbáljon meg beírni egy szót, például a keresőablakban. "migrén, aranyér, szemölcs, ekcéma, hátfájás" vagy tekintse meg BLOGunkat.

Tetszett a cikkünk? Ossza meg, boldoggá tesz minket :)