Az emésztőrendszer, jelentősége, a leggyakoribb emésztési zavarok és természetes megoldások a bélmikrobióma helyreállítására

Az emésztés egy csodálatos folyamat, amely minden nap minden percében végbemegy a testünkben. Ennek köszönhetően képesek vagyunk felhasználni a táplálékból származó tápanyagokat, amelyekre energiához, növekedéshez és sejtjavításhoz van szükségünk. Az emésztőrendszer különböző szervekből és mirigyekből áll, amelyek együttműködnek, hogy az ételt kisebb részekre bontják. Ezek aztán felszívódnak a vérbe. Az emésztés tehát testünk alapvető funkciója, amely nemcsak fizikai, hanem mentális egészségünket is befolyásolja. A jó emésztés segít abban, hogy energikusnak, elégedettnek és boldognak érezzük magunkat. Ezzel szemben a rossz emésztés fájdalmat, kellemetlenséget, szorongást és depressziót okoz. De tudta, hogy az emésztés a szájban kezdődik? Vagy hogy az emésztőrendszer körülbelül 9 méter hosszú? Vagy hogy a bélrendszerünkben több baktérium él, mint amennyi sejt van az egész testünkben?

Ebben az átfogó cikkben többet megtudhat arról, hogyan működik az emésztőrendszerünk, miért olyan fontos a védelme, melyek az emésztőrendszert érintő leggyakoribb betegségek, és milyen megnyilvánulásaik vannak. Ugyanakkor tippeket is adunk arra vonatkozóan, hogyan harmonizálhatja az emésztést természetes termékek segítségével a legújabb tudományos ismereteknek megfelelően.

Anatómia: Milyen szervek alkotják az emésztőrendszert, és mi a jelentőségük?

Az emésztőrendszert az emésztőrendszer és a kapcsolódó szervek - máj, hasnyálmirigy, epehólyag - alkotják. Az emésztőrendszer egy viszonylag hosszú csatorna, amelyen keresztül a táplálék a szájból a végbélnyílásba jut. A következő részekből áll: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, vékony- és vastagbél, végbél.

Száj:
A szájban találhatók a fogak, a nyelv és a nyálmirigyek. A
fogak apróbb darabokra őrlik az ételt, a nyelv segít összekeverni az ételt a nyállal, a nyálmirigyek pedig nyálat termelnek, amely enzimeket
 tartalmaz a keményítő megemésztéséhez.

Nyelőcső:
Ez egy izmokkal átszőtt cső, amely az ételt a szájból a gyomorba szállítja. A
nyelőcső perisztaltikának
nevezett izommozgásokkal mozgatja lefelé az ételt.

Gyomor:
Egy zsákszerű szerv, amely a táplálék tárolására szolgál. A
gyomor savat és különböző emésztőenzimeket
 termel, amelyek a fehérjéket kisebb részekre bontják. A gyomorban az étel összekeveredik az emésztőnedvekkel, és egy pépes keveréket alkot, amely továbbutazik a belekbe.

Hasnyálmirigy:
A hasnyálmirigy emésztőnedvet termel, amely különböző enzimeket tartalmaz. Ezek bontják le a szénhidrátokat, zsírokat és fehérjéket.

Máj:
 Máj: Az epe termelő mirigy. Ez segíti a zsírok és bizonyos vitaminok
 emésztését.
Az epe a májból az epevezetékeken tovább halad az epehólyagba, ahol tárolódik.

Epehólyag:
Az epe tárolójaként működik. Ezt az epehólyag a táplálékfelvétel után az epevezetékeken keresztül a vékonybélbe üríti.

Vékonybél:
Az emésztőrendszer leghosszabb része.
 Körülbelül 3-5 méter hosszú. Három részből áll: a nyombélből, a vékonybélből és a bélcsatornából. A vékonybélben minden tápanyag emésztése a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből származó enzimek segítségével fejeződik be. A vékonybél egyben a tápanyagok vérbe történő felszívódásának fő helye is.

Vastagbél:
Körülbelül 1,5 méter hosszú, és az emésztőrendszer utolsó része.
 A vastagbélből, beleértve a féregszerű vakbelet, a vastagbélből és a végbélből áll.  A
vastagbél felelős a víz és az ásványi anyagok eltávolításáért az emésztetlen ételmaradékokból, valamint a széklet
előállításáért.
 A széklet egyébként a megfelelően működő emésztés nagyszerű mutatója. Jó, ha megfigyeljük annak gyakoriságát, színét, szagát és állagát. A vastagbélben számos baktérium is található, amelyek a mikrobiomot alkotják, és segítenek bizonyos vitaminok szintézisében és az immunitás fenntartásában.

Az egyes szervek mellett a hormonok és az idegek (ENS = enterális idegrendszer) is részt vesznek az emésztési folyamatban, és nagyon szorosan együttműködve szabályozzák tevékenységüket. Folyamatosan kommunikálnak egymással, és jeleket küldenek az agyba és az agyból. Egész egyszerűen a bél, az emésztőrendszer és az agy állandóan mondanivalója van egymásnak. Lenyűgöző, nem igaz?

Melyek a leggyakoribb emésztési zavarok ?

Mint látható, minden egyes szervnek pótolhatatlan szerepe van, és ha akár csak az egyiknek a működése is zavart szenved, a szervezet azonnal jeleket küld nekünk. Ez különböző rendellenességekben nyilvánulhat meg, mint például: székletváltozás - hasmenés, székrekedés, gyomorégés, puffadás, hányinger, hányás, étvágytalanság, fogyás vagy súlygyarapodás, általános rossz közérzet és még sok más. Néhány a leggyakoribb problémák közül:

Székrekedés

Székrekedésnek nevezzük azt az állapotot, amikor Ön nehezen ürít, vagy kemény, száraz széklete van. A székrekedést okozhatja a rost- vagy folyadékhiány az étrendben, a mozgáshiány, a stressz, a gyógyszerek vagy más betegségek. A székrekedés a rost- és folyadékbevitel növelésével, rendszeres testmozgással és kíméletes hashajtók szedésével, illetve esetenként végbélkúpok használatával kezelhető. A székrekedés az aranyér gyakori oka.

Hasmenés

A hasmenés gyakori vagy vizes székletben nyilvánul meg. A hasmenést okozhatja fertőzés, allergia, ételintolerancia, gyógyszeres kezelés vagy más betegség. Hasmenés esetén fontos, hogy sok folyadékot igyunk és kerüljük a bélrendszert irritáló ételeket ( túl zsíros, fűszeres ételek, rostban gazdag ételek). Ideális a probiotikumok szedése.

Gasztritisz

Ez a gyomornyálkahártya gyulladása, amelyet a Helicobacter pylori baktériummal való fertőzés, túlzott alkoholfogyasztás, fájdalomcsillapítók vagy más irritáló anyagok okozhatnak. A gyomorhurut gyomorfájdalomban, gyomorégésben, hányingerben, hányásban és véres székletben nyilvánul meg. A gyomorhurut antibiotikumokkal, a gyomorsavtartalmat csökkentő gyógyszerekkel, az irritáló ételek és az alkohol kerülésével, valamint kiegyensúlyozott étrenddel kezelhető.

TIPPÜNK: A helicobacter jelenlétének kimutatására olyan tesztek is léteznek, amelyeket Ön is elvégezhet otthonában.

Peptikus fekély

A gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáján fordul elő. A túlzott savtermelés vagy a Helicobacter pylori baktériummal való fertőzés okozza. A gyomorfekély súlyos hasi fájdalommal, gyomorégéssel, hányingerrel, hányással és fogyással jelentkezik. A peptikus fekély antibiotikumokkal, a gyomor savasságát csökkentő gyógyszerekkel, valamint étrendmódosítással - nem használ irritáló fűszereket vagy ételeket, alkoholt.

Bélfertőzés

Az emésztőrendszer baktériumok, vírusok vagy paraziták által okozott fertőzése. A bélfertőzés hasmenéssel, hányingerrel, hányással, hasi fájdalommal, lázzal és kiszáradással jelentkezik. A bélfertőzést úgy lehet kezelni, hogy elegendő folyadékot iszunk az elvesztett elektrolitok pótlására, szükség szerint antibiotikumokat vagy parazitaellenes gyógyszereket szedünk. Kerülni kell a fertőzött ételeket és vizet.

Hasi fájdalom és emésztési panaszok - mikor kell résen lenni?

Életünk során valószínűleg mindannyian találkozunk valamilyen hasi panaszokkal. Legyen szó székrekedésről vagy hasmenésről, amit mi magunk okozunk magunknak az ételek helytelenül megválasztott kombinációjával, vagy túlzásba visszük a sok ételt vagy alkoholt egy buliban, ünnepnapon stb. Ezek többsége néhány napon belül elmúlik, és nem kell pánikba esni. De mindenképpen résen kell lennünk, ha ezek a problémák hosszú ideig elhúzódnak, és az állapot nem javul.
Ráadásul, ha egyéb kísérő tünetek is jelentkeznek, mint például bőrproblémák - pattanások, ekcéma, gyulladások, fáradékonyság, rossz közérzet, ingerlékenység, zavartság, koncentrációs zavarok, immunrendszeri zavarok, gyakoribb fertőzések és fokozott megbetegedések stb. akkor ez már komolyabb betegségre utalhat, amely átfogó megközelítést, szisztematikus és szakszerű kezelést igényel.

Hiszen a máj, a gyomor és a belek betegségei már régóta velünk vannak, és nem újdonságok. De ennyi allergiával, ételérzékenységgel (a hisztamin intolerancia nagyon gyakori), funkcionális emésztési zavarral, gyulladásos és autoimmun betegséggel, mint a coeliakia, Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, irritábilis bél szindróma, steatohepatitis, SIBO, rák, hasnyálmirigy- és divertikulitis és sok más betegséggel ilyen mértékben az utóbbi években nem találkoztunk. De nem csoda, hiszen mostanra már súlyos árat fizetünk a rohanó, fogyasztói életmódunkért, a túlzott stresszel, amikor a leterheltség miatt nincs időnk magunkra.
A környezet sokszor nem túl szimpatikus az így érintettekkel szemben. Azt gondolják róluk, hogy "csak érdekesek akarnak lenni"...
A vendéglátósoktól még mindig meglepett pillantásokat kaphatsz, ha az összetevőkről, vagy a zsír-, glutén-, laktóztartalomról kérdezel. Sajnos...
Pedig a korlátozásokkal egyáltalán nem könnyű az élet. Több megértés, tisztelet és támogatás kellene mindenki részéről. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha jobban érdeklődünk ezek iránt a témák iránt ( és egymás iránt ) és nyíltan beszélünk róluk.
És pontosan ez a célunk. Ezért készítettünk részletesebb leírásokat a különböző emésztőrendszeri betegségekről - olvass tovább.

Az emésztőrendszer súlyos betegségei - melyek ezek, mik a tüneteik és a kezelésük?

Mint már tudjuk, nem minden emésztőrendszeri betegségre van egyszerű megoldás. Egyesek genetikailag meghatározottak, mások gyulladásos jellegűek, és orvosi segítséget, hosszú távú kezelést és gondozást igényelnek. Az ilyen súlyosabb betegségek közé tartoznak:

Coeliakia

A coeliakia egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer a gluténre - a búzában, rozsban és árpában található fehérjére - reagál. A glutén károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, és megakadályozza a tápanyagok megfelelő felszívódását. A coeliakia különböző módon jelentkezhet: hasmenés, puffadás, hasi fájdalom, fogyás, vérszegénység, csontritkulás, bőrkiütések vagy neurológiai tünetek.
A cöliákia diagnózisát a glutén antitestek kimutatására szolgáló vérvizsgálat és a vékonybél nyálkahártyájának biopsziája alapján állapítják meg.
A cöliákia kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta betartásából áll. Ez megakadályozza a bélrendszer további károsodását és javítja a beteg életminőségét.

Crohn-betegség

A Crohn-betegség az emésztőrendszer egy részének krónikus gyulladásos betegsége. A szájtól a végbélig bármelyik szakaszt érintheti, de leggyakrabban a vékonybél végső szakaszában vagy a vastagbél elején fordul elő.
A Crohn-betegség tünetei: hasi fájdalom, hasmenés, végbélvérzés, szájfekély, láz, fogyás.
A Crohn-betegség oka nem ismert pontosan, de valószínűleg genetikai, immun- és környezeti tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában.
A Crohn-betegség diagnózisát a klinikai tünetek, az endoszkópos vizsgálat, a biopszia és a képalkotó eljárások (röntgen, CT, MRI) alapján állítják fel. A Crohn-betegség kezelése a gyulladás elfojtására, a tünetek enyhítésére és a szövődmények megelőzésére irányul. Különböző gyógyszereket alkalmaznak, például kortikoszteroidokat, immunszuppresszánsokat, biológiai terápiát vagy antibiotikumokat. Egyes esetekben sebészeti kezelésre van szükség a bél érintett részének eltávolítására. A Crohn-betegségben az étrendet egyénre szabottan, a beteg tűrőképességének megfelelően kell összeállítani. Általában ajánlott kerülni a bélrendszert irritáló ételeket, például a fűszeres, zsíros, rostos, valamint a tejtermékeket.

Colitis ulcerosa

A fekélyes vastagbélgyulladás a vastagbél és a végbél krónikus gyulladásos betegsége. A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei: véres hasmenés, hasi fájdalom, láz, fogyás, vérszegénység vagy extraintestinális tünetek (pl. ízületi gyulladás, bőrelváltozások, szemgyulladás).
A fekélyes vastagbélgyulladás oka ismeretlen, de úgy gondolják, hogy egy ismeretlen ingerre adott immunválasz zavara. A fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisát a klinikai tünetek, a biopsziával végzett endoszkópos vizsgálat és a laboratóriumi vizsgálatok alapján állítják fel.
A fekélyes vastagbélgyulladás kezelése hasonló a Crohn-betegség kezeléséhez, és a gyulladás elnyomására és a tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszereket tartalmaz. Súlyos esetekben, vagy ha a gyógyszeres kezelés hatástalan, a teljes vastagbél és végbél műtéti eltávolítására kerülhet sor. A fekélyes vastagbélgyulladásban az étrendet is egyénre szabottan, a beteg tűrőképességének megfelelően kell beállítani.

Irritábilis bél szindróma (IBS)

Ez egy gyakori rendellenesség, amely a vastagbél működését érinti. Olyan tüneteket okoz, mint a hasi fájdalom vagy kellemetlen érzés, puffadás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés, vagy a kettő váltakozása.
Az IBS pontos oka ismeretlen, de összefügghet a bélizmok rendellenes összehúzódásával, a bélidegek túlérzékenységével, a bélmikrobióta (az emésztőrendszerben élő baktériumok) megváltozásával, ételintoleranciával vagy allergiával, stresszel vagy pszichológiai tényezőkkel.
Az IBS-re nincs specifikus teszt, de az orvosok a tünetek alapján és más betegségek kizárásával diagnosztizálhatják.
Az IBS-re jelenleg nincs gyógymód, de a kezelés segíthet a tünetek kezelésében és az életminőség javításában. A kezelés magában foglalhatja a hasmenés vagy a székrekedés kezelésére szolgáló gyógyszeres kezelést, a görcsök enyhítésére szolgáló görcsoldókat, a bélmikrobióta egyensúlyának helyreállítására szolgáló probiotikumokat, étrendi változtatásokat, stresszkezelési technikákat és pszichoterápiát.

Hisztamin intolerancia ( HIT )

Ez egy olyan állapot, amely akkor lép fel, ha a szervezetben túlzott mennyiségű hisztamin van, vagy hiányoznak a hisztamint lebontó enzimek. A hisztamin egy olyan vegyi anyag, amely részt vesz az immunreakciókban és az allergiás reakciókban. A hisztamin egyes élelmiszerekben is megtalálható, illetve a bélben lévő baktériumok termelik. A hisztamin-intoleranciában szenvedő embereknél olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a fejfájás, bőrpír, viszketés, csalánkiütés, orrdugulás, orrfolyás vagy orrviszketés, vörös, viszkető vagy könnyező szem, szívritmuszavar, alacsony vérnyomás és szorongás.
A hisztamin-intolerancia oka nem teljesen tisztázott, de genetikai tényezőkkel vagy a hisztamin-anyagcserét befolyásoló alapbetegségekkel állhat összefüggésben. Az orvosok a tünetek alapján és más betegségek kizárásával diagnosztizálhatják a HIT-et. A hisztamin-intoleranciára nincs gyógymód. Különösen az étrend és az életmód módosítása segít a tünetek enyhítésében és a mellékhatások megelőzésében. A kezelés magában foglalhat antihisztaminokat a hisztaminreceptorok blokkolására. A C-vitamin szintén segíthet a hisztamin lebontásában.  Kerülni kell a hisztaminban gazdag vagy hisztamin felszabadulást kiváltó élelmiszereket. Természetesen probiotikumokat kell szedni a bélmikrobióta összetételének javítása érdekében. A moringát, kurkumát és kvercetint tartalmazó étrend-kiegészítő szintén megkönnyítheti a HIT-tel való együttélést.

SIBO szindróma

A SIBO (vékonybél-baktériumok túlszaporodása) szindróma olyan állapot, amikor a vékonybélben túlzott mennyiségű baktérium található. Ezek a baktériumok megzavarják a normális emésztési folyamatot, és különböző tüneteket okoznak, mint például puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, fogyás, vitamin- és ásványi anyaghiány.
A SIBO oka lehet például a csökkent bélmozgékonyság, a belek anatómiai rendellenességei, immunbetegségek, krónikus máj- vagy vesebetegség, valamint bizonyos gyógyszerek szedése.
A SIBO diagnózisa kilégzési teszttel vagy a vékonybélből történő mintavétellel történik.
A SIBO kezelése magában foglalja a felesleges baktériumok elpusztítására szolgáló antibiotikumok adását, a szénhidrátok erjedésének csökkentésére és a hasznos baktériumok szaporodásának elősegítésére szolgáló étrendi módosításokat, a bélmozgást javító gyógyszereket, valamint vitamin- és ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítőket. A SIBO kezelésében fontos szerepet játszanak a probiotikumok is, amelyek segítenek helyreállítani a bélmikrobiom egyensúlyát.

Steatohepatitis vagy steatosis

A szteatohepatitisz vagy steatózis olyan májbetegség, amelyben a zsír felhalmozódik a májsejtekben. Ez a zsír gyulladást és a májszövet károsodását okozhatja. A szteatohepatitisz aszerint oszlik alkoholos és nem alkoholos betegségekre, hogy a túlzott alkoholfogyasztás az oka vagy sem. A nem alkoholos steatohepatitis elhízással, cukorbetegséggel, magas vérnyomással és magas koleszterinszinttel jár együtt. A steatohepatitis tünetei lehetnek nem specifikusak, mint például fáradtság, gyengeség, étvágytalanság, fájdalom a jobb bordaívben. A steatohepatitis diagnózisa májfunkciós vérvizsgálattal, ultrahanggal vagy májbiopsziával történik.
A steatohepatitis kezelése magában foglalja a betegséget kiváltó okok, például az alkohol, a kábítószerek vagy a méreganyagok megszüntetését, a testsúlycsökkentést, a stresszkezelés, az étrend megváltoztatását a zsírok és cukrok csökkentett bevitelével, a májszövet gyulladását és fibrózisát csökkentő gyógyszereket. A kiegészítő terápia részeként célszerű a máriatövis szedése. Nem ismerünk hatékonyabb antioxidánst és méregtelenítőt a májsejtek regenerálódására, mint a szilimarinban gazdag máriatövist. A chaga szintén pozitív hatással van a májműködésre. Egyik blogcikkünkben külön foglalkoztunk ezzel a témával.

Rák

A rák olyan betegség, amelyben a sejtek kontrollálatlanul osztódni kezdenek és daganatokat képeznek. A rák az emésztőrendszer bármely részét érintheti, például a nyelőcsövet, a gyomrot, a vékonybelet, a vastagbelet, a májat, a hasnyálmirigyet vagy az epehólyagot. Rákot okozhatnak genetikai tényezők, fertőzések, gyulladások, dohányzás, alkohol, elhízás, egészségtelen táplálkozás, mozgáshiány.  A rák
tünetei a betegség helyétől és stádiumától függnek, de lehetnek étvágytalanság, fogyás, hasi fájdalom, székletváltozás, vér a székletben, vérhányás, sárgaság, hasi duzzanat. A rák diagnózisa endoszkópiával, röntgen-, CT- vagy MRI-vizsgálattal, a daganat biopsziájával történik.
A rák kezelése magában foglalja a daganat sebészi eltávolítását, kemoterápiát vagy sugárterápiát a rákos sejtek elpusztítására, immunterápiát vagy célzott terápiát az immunrendszer erősítésére vagy a daganat növekedésének blokkolására.
Számos tanulmány bizonyította a chaga gombában található anyagok hatékonyságát, amelyek a rák elleni küzdelemben igen hatásos szerré teszik.

Divertikulózis

A divertikulózis olyan állapot, amelyben a vastagbél falában kis kiemelkedések vagy zsákszerű dudorok, úgynevezett divertikulák alakulnak ki. Ezek a divertikulák begyulladhatnak és divertikulitiszt okozhatnak. A divertikulózis oka általában az alacsony rostbevitel, ami kemény és száraz székletet okoz, és növeli a nyomást a bélben.
A divertikulózis tünetei nem vagy csak enyhék lehetnek, mint például puffadás, puffadás, hasi fájdalom. A divertikulitis tünetei intenzívebbek. Láz, hidegrázás, erős hasi fájdalom, különösen a bal alsó kvadránsban, hasmenés vagy székrekedés, vér a székletben. A divertikulózis diagnózisát kolonoszkópia, gátröntgen vagy CT-vizsgálat segítségével állítják fel. A divertikulózis kezelése magában foglalja a diéta megváltoztatását ( rost- és folyadékbevitel növelése ), a fájdalom és a görcsök enyhítésére szolgáló gyógyszereket. A divertikulózis kezelése magában foglalja továbbá antibiotikumok adását a fertőzés kezelésére, szigorú diétát az emésztés megkönnyítésére, műtétet a bél gyulladt részeinek eltávolítására.

Hasnyálmirigygyulladás

A hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy gyulladása, amely emésztőenzimeket, valamint inzulin- és glükagonhormonokat termel. A hasnyálmirigy-gyulladás lehet akut vagy krónikus. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás hirtelen fellépő, súlyos állapot, amely más szervek károsodását is okozhatja. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás hosszú távú állapot, amely maradandó károsodást okozhat a hasnyálmirigyben, és cukorbetegséghez és emésztőenzim-hiányhoz vezethet.
A hasnyálmirigy-gyulladás tünetei közé tartozhat a súlyos fájdalom a felső hasban, hányinger, hányás, láz, fogyás, sárgaság vagy cukorbetegség. A hasnyálmirigy-gyulladás okai sokfélék lehetnek, például epekő, alkoholizmus, fertőzések, autoimmun betegségek, sérülések, gyógyszerek vagy genetikai tényezők. A hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisa a tünetek, az emésztőenzimek szintjét mérő vérvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok, például ultrahang, CT vagy MRI alapján történik.
A hasnyálmirigy-gyulladás kezelése annak típusától és súlyosságától függ. Magában foglalhatja a kórházi kezelést folyadékpótlás céljából, valamint fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentő gyógyszerek adását, az elzáródott epeutak vagy a hasnyálmirigy károsodott részének eltávolítására szolgáló műtétet, a kövek vagy ciszták eltávolítására szolgáló endoszkópos eljárást, a zsír- és alkoholfogyasztást korlátozó, a fehérje- és antioxidáns-bevitelt növelő étrendet, valamint az emésztőenzimek vagy az inzulin pótlására szolgáló étrend-kiegészítőket.

Epekövek (epekő)

Az epehólyagban vagy az epevezetékekben képződnek a koncentrált epéből. Az epe a máj által termelt folyadék, amely segíti a zsírok emésztését. Az epekövek mérete, alakja és összetétele változhat, de többnyire koleszterinből, kalciumsókból vagy bilirubinból állnak. Egyeseknél az epekövek tünetmentesek, míg másoknál fájdalom, hányinger, hányás, láz, sárgaság vagy epehólyaggyulladás jelentkezhet.
Az epekövek okai nem ismertek pontosan, de összefügghetnek a genetikával, az étrenddel, az életmóddal, a terhességgel, a gyógyszerekkel vagy más betegségekkel.
Az epehólyagkövek diagnózisát általában ultrahanggal, röntgennel vagy endoszkópiával állítják fel.
Az epekövek kezelése magában foglalhatja a kövek feloldására szolgáló gyógyszereket vagy segédanyagokat, endoszkópos vagy laparoszkópos műtétet a kövek vagy az egész epehólyag eltávolítására.

Melyek az emésztőrendszeri betegségek okai?

Nyilvánvaló, hogy bélrendszerünk egészsége nagymértékben függ a mikrobiomunk állapotától, amelyet bélmikrobiótának is neveznek. Ennek zavara okozza az emésztési panaszokat. Bár az emésztési betegségeket meglehetősen nehéz helyesen diagnosztizálni, és még az okok sem teljesen tisztázottak, mégis azonosíthatunk néhány minket fenyegető potenciális veszélyt. A leggyakoribbak közé tartoznak:

• Nem megfelelő étrend, gyakori étkezés és túlevés: a finomított cukorban, zsírban, sóban, adalékanyagokban és tartósítószerekben gazdag élelmiszerek fogyasztása károsíthatja a bélfalat, elősegítheti a nemkívánatos baktériumok és élesztőgombák szaporodását, és csökkentheti a hasznos baktériumok számát. A nem megfelelő étrend a rostok hiányához is vezet, amelyek a megfelelő bélműködéshez és a jó baktériumok túléléséhez szükségesek.
• Túl sok alkohol és koffein, dohányzás.
• Alváshiány
• Antibiotikumok és gyógyszerek gyakori használata ( gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, hormonális fogamzásgátlók): Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek elpusztítják a fertőzéseket okozó baktériumokat. Sajnos az antibiotikumok nem tudnak különbséget tenni a jó és a rossz baktériumok között, így szedésük elpusztíthatja a teljes bélrendszer ökoszisztémáját. Ez különféle emésztési problémákat eredményezhet. Az antibiotikumok gyengítik az immunrendszert is, és növelik a visszatérő fertőzések kockázatát.

• A testmozgás hiánya: az emésztési zavarok egyik oka lehet, mert:
   - lelassítja a bélműködést és a székletürítést, székrekedést és puffadást okozva.
  - csökkenti az emésztőszervek vérellátását, ami rontja az emésztőnedvek és enzimek termelődését
  - növeli a stresszhormonok szintjét, amelyek megváltoztatják az emésztőrendszer idegi szabályozását, és gyomorégést, refluxot vagy irritábilis bél szindrómát okoznak.
  - növeli a túlsúly vagy az elhízás kockázatát, amelyek az emésztési problémák gyakoribb előfordulásával járnak együtt.
  
   Ezért fontos a rendszeres testmozgás és az egészséges emésztést elősegítő aktív életmód fenntartása. Az emésztést segítő gyakorlatok közé tartozik a jóga, a nyújtás, a légzőgyakorlatok, a séta, a kerékpározás és a hasizomgyakorlatok. A masszázsok szintén hasznosak.
  
• Fertőzések: egyes baktériumok, vírusok vagy paraziták gyulladást vagy irritációt okozhatnak az emésztőrendszerben.
• Genetika: az örökletes tényezők befolyásolhatják az egyes élelmiszerekre való érzékenységet vagy bizonyos betegségekre való hajlamot.
• Stressz: A stressz egy másik fontos tényező, amely negatívan befolyásolja a bélmikrobiótát. A stressz a kortizol és az adrenalin hormonok felszabadulását okozza, amelyek megváltoztatják a bélműködést és csökkentik a bélrendszer vérellátását. Ez az ételek feldolgozásához szükséges emésztőenzimek és gyomorsav termelésének csökkenéséhez vezet. 
  A stressz az idegrendszerre
  is hatással van, amely a bél-agy tengelyt irányítja. Ez a tengely fontos a bél és az agy közötti információátvitel szempontjából. Ha ezt a tengelyt a stressz megzavarja, az olyan pszichológiai problémákat okozhat, mint a depresszió, a szorongás, az álmatlanság vagy a memóriazavarok.

Most már tudod, miért mondják, hogy
a második agyunk a beleinkben lakik 😊.

Hogyan segíthetünk magunkon emésztési problémákkal természetes termékekkel?

Kíváncsi vagy, mit tehetsz még az egészségedért azon kívül, hogy elkerülöd a fent említett ellenségeket, mint a mozgáshiány, alvás, alkohol, drogok, túl sok stressz?
Valószínűleg egyikőtök számára sem lesz meglepetés, hogy az étrend és az ételek összetétele kulcsszerepet játszik az emésztési problémák kezelésében. Kiválasztásuk és feldolgozásuk során a helyi jellegzetességekre, a szezonalitásra és az egyszerű elkészítésre kell összpontosítani. A nehéz, zsíros, sült és túlságosan sós vagy fűszeres ételek abszolút tabuk legyenek az Ön számára. A lehető legkevésbé feldolgozott élelmiszereket kell előnyben részesíteni; bizonyos esetekben az erjesztett élelmiszerek is megfelelőek.
Azonban minden diagnózis és minden egyén egyedi megközelítést igényel. Ezért elsősorban a testére figyeljen, és hagyatkozzon annak reakcióira.
Különböző terápiás étrendi gyakorlatok, protokollok és orvosilag tesztelt koncepciók is léteznek, mint például a FODMAP, az AIP protokoll.
( autoimmun protokoll ), Lowcarb ( alacsony szénhidráttartalmú étrend ), GAPS, húsevő étrend és mások. Ezek többsége táplálkozási szakember felügyeletét igényli. Ne szégyellj segítséget kérni, hogy ne árts magadnak tovább.

Szerencsére a természet más kiegészítő megoldásokat is biztosít számunkra a káros hatások kockázata nélkül. Ezek különböző gyógynövények, gombák és más növényi összetevők, teák, tinktúrák, olajok, kapszulák formájában feldolgozva.
Weboldalunkon az ezeket tartalmazó természetes készítmények széles választékát találja, amelyek bizonyítottan segítik az emésztést és enyhítik a gyulladást.
Íme néhány közülük, amelyeket semmiképpen ne hagyjon ki otthon:

Máriatövis

Kurkuma

Chaga

Masticha

Moringa

Almaecet

Orvosi macskagyokér

Homoktövis

Édesgyökér

Menta

Aloe vera

Oregano

Az emésztőrendszer egyes súlyosabb diagnózisai esetén a belek károsodása azt eredményezheti, hogy a szervezet kevésbé képes felszívni a vitaminokat és a fontos tápanyagokat az ételekből. Ebben az esetben célszerű, ha nem is elengedhetetlen, hogy a szervezetet nagy felszívódási képességű étrend-kiegészítők formájában lássuk el ezekkel az anyagokkal.
A fontos táplálékkiegészítők közé tartoznak az emésztőenzimek, amelyek az összetett molekulákat egyszerűbbekre bontják, és megkönnyítik a tápanyagok felszívódását. Célszerű továbbá B-vitaminokat, különösen a B12-vitamint, amely a vörösvértestek termelődéséhez nélkülözhetetlen, a D-vitamint, amely elősegíti a csontok és a fogak egészségét és csökkenti a gyulladást, a C-vitamint, amely antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik és elősegíti a sebgyógyulást, vagy a K-vitamint, amely a véralvadás szempontjából fontos. Emellett érdemes probiotikumokat és prebiotikumokat is beiktatni az étrendbe, amelyek helyreállítják a bél természetes flóráját, és segítenek megelőzni a fertőzéseket és a gyulladást. A kezelés sikerét növelheti a következő ásványi anyagok és vitaminok hozzáadásával is: magnézium, cink, szelén, melatonin, L-glutamin.
Ezeknek a táplálékkiegészítőknek az emésztési betegségek átfogó kezelésének és megelőzésének részét kell képezniük, és orvosi felügyelet mellett kell szedni őket.

Mint látható, a bélrendszer és az emésztőrendszer egészsége nagyon fontos az általános egészségünk szempontjából. Ha ezt nem megfelelő étrenddel, antibiotikumokkal, stresszel vagy más tényezőkkel megzavarjuk, nemcsak emésztési problémákat, hanem egy sor súlyos betegséget is kockáztatunk. Ezek a betegségek nemcsak az életminőségünket ronthatják, hanem az élettartamunkat is lerövidíthetik.

Ha már van orvosilag igazolt, gyulladással vagy immunitással összefüggő krónikus betegsége, akkor elsődlegesen a bélmikrobiom kezelésére kell összpontosítania. Ha bőrproblémák vagy pszichés problémák gyötrik, próbáljon meg elgondolkodni azon, hogy vajon eléggé odafigyel-e a bélrendszerére és az emésztésére, és hogy a bélmikrobiom egyensúlyhiánya nem a problémái egyik fő oka.
Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés elkerülhetetlen, de segít, ha megtalálja a problémái okát, és a gyógyszeres kezelést átmeneti megoldásként kezeli. Egyfajta mankóként, amely a legrosszabb időkben megtámasztja Önt, amíg a szervezete helyreáll, és beindítja a gyógyító mechanizmusokat.
A testünk a lelkünkkel együtt tökéletes csoda. Vegyük körül szeretettel és bízzunk benne.

Források:
Wikipedia.org
www.niddk.nih.gov/health-information/digestive-diseases/digestive-system-how-it-works
https://en.wikipedia.org/wiki/Histamine_intolerance www.freepik.com

A cikket az Ön számára készítette

Gabriela Volfová

A Herbatica csapatának tagja, amely 2015 óta viszi piacra a természetes termékeket.
Természetbarát és a tudatos élet szerelmese, aki hisz abban, hogy csodák történnek...minden nap.
Cikkeink többsége szakmai tanulmányokon vagy tudományos közleményeken alapul.

Elérhetőség: gabriela@herbatica.sk

Nem találta meg, amit keresett? Vagy további információra van szüksége? Elegünk van belőlük – próbáljon meg beírni egy szót, például a keresőablakban. "migrén, aranyér, szemölcs, ekcéma, hátfájás" vagy tekintse meg BLOGunkat.

Tetszett a cikkünk? Ossza meg, boldoggá tesz minket :)